Az evangélikus egyházmegyei gyűlés 1802. május 19-én ült össze a templomban, és kimondta a gimnázium megalapítását. Az iskola tanítási tervezete latin nyelvű bölcsészeti-theológiai irányzatú, helyhiány miatt nem Szarvason, hanem Mezőberényben kezdte meg működését.

1802-1834 – mezőberényi évek

A működés anyagi alapjait a hívek adakozása, az épületeket özv. báró Wenckheim Ferencné, Schäfer Jakab és Oertel lelkész bérbevett házában biztosították. A tanítás 1802. november 1-jén 51 tanulóval, Skolka András igazgató vezetésével indult. A tanulók magyarok, németek, szerbek, szlovákok és románok voltak.

1830-tól az addig jól működő iskola helyzete romlott, Szarvason mozgalom indul az áttelepítés érdekében.

1834-1843 – Szarvasra település évei

Az áttelepítés lehetőségét teremtette meg, hogy Tessedik Sámuel iskolája megszűnt, épülete üresen állt, gr. Bolza József komoly adományt ajánlott fel a gimnázium működtetésére: 280 hold szántót, 25 hold botanikus kertet és 2 szárazmalmot. A földesúri adományokat követte az evangélikus egyház adománya, eladva a mezőberényi épületeket, ezek összegét fordították az iskola fejlesztésére.

A tanítási tervezet történeti, nyelvészeti irányzatúvá vált. Az iskola a támogatás ellenére hanyatlani kezdett a tanári kar nézeteltérései és a nem megfelelő vezetés miatt.

1843-1849 – felemelkedés

Ezt a korszakot nevezzük Vajda Péter korának. Intézkedései helyreállították az iskola tekintélyét: megfelelően képzett és emberi tartású tanári gárdát „toborzott” (Ballagi Mór, Greguss Ágost), bevezette a szakrendszerű tanítást, könyvtárat szervezett, ösztöndíjakat alapított, megszüntette a testi fenyítést, nagyobb teret kapott a természettudományok tanítása, önképző társaságot szervezett.

1846. február 10-én bekövetkezett halála nagy veszteség volt, az 1848/1849-es szabadságharc miatt szüneteltették a tanítást (tanárok és diákok álltak honvédnek és nemzetőrnek), csak 1849. október 16-án indul meg újból a munka.

1850-1895 – létharc

A Thun­féle reform előírásai hozzájárultak az oktatási színvonal emelkedéséhez, de sértették a korábbi iskolai autonómiát. Az önzetlen adományok biztosították az intézmény fennmaradását, felemelkedését. Tatay István igazgató a szakszerű oktatást bevezette.

Az 1861/62-es tanévben (Magyarországon 1851-ben) Szarvason megtartották az első érettségi vizsgát. A mienk volt a környék egyetlen evangélikus nyolcosztályos főgimnáziuma, a többi csak négy, vagy hatosztályos és ezeknek tanulói a hiányzó két vagy négy évet itt járták, mert csak itt tehettek érettségi vizsgát.

A kiegyezés után fellendülés következett: gyarapodott a könyvtár, a szertárak felszereltsége, 1861/62-es tanévtől elkezdődött a tanítóképzés is. Az állami tantervet, ami kötelező volt minden államilag támogatott iskolában, Szarvason 1895-ben vezették be.

1895- 1914 – az állami oktatás szervezetében

Az iskola állami tanterv szerint oktatott, de egyházi gimnázium maradt. Az előírások megkívánták új iskola építését. 1905-ben megindult az új iskola építése Baumgarten Sándor budapesti építész tervei alapján, a tanítás 1906. október 2-án indult meg a teljesen felszerelt iskolában.

Az iskola irányítását a tankerületi igazgatóság és az egyházmegye közösen látta el. A felvirágzás Benka Gyula nevéhez köthető, aki ennek az iskolának volt tanítványa, tanára.

1914-1945 – két háború, Trianon

Az I. világháború idején tanárokat, tanulókat hívtak be katonai szolgálatra, bevezették a hadi-érettségit, az épület egy részét katonai kórház céljaira foglalták le.

1930. szeptember 11-én felavatták az internátust, így a vidéki tanulók elhelyezése javult.

A II. világháború miatt a tantestület jelentős része katonai szolgálatra bevonult, helyettük a nyugállományú tanárok végezték az oktatást. A német megszállást követően német hadikórháznak rendezték be az iskolát, ami 1944 októberétől szovjet kórház lett. Az oktatás 1945. januárjában indult meg lehetetlen feltételek között.

1945-1948 – az újjáépítés évei

Az iskola felszerelésének nagy része megrongálódott, az iskola volt és akkori diákjai, tanárai önkéntes munkával megmentettek sok értéket. A kor politikai küzdelmeinek hatását, a tankönyvhiányt a tanárok munkája áthidalta.

1948-1990 – államosítástól a rendszerváltásig

1948. június 30-án kimondták az egyházi iskolák államosítását: megváltozott az iskola élete, irányítása, felügyelete, megtörtént a négy évfolyamos képzés általánossá tétele, 1949-ben megszűnt az internátus, csak 1962-ben kapott az iskola kollégiumot.

Az 1958/59-es tanévben indult az 5 + 1-es (5 tanítási nap + 1 gyakorlati nap) mezőgazdasági és ipari jellegű politechnikai oktatás, a negyedik év végén a tanulók szakmai minősítő vizsgát tehettek, így tanműhelyeket kellett kialakítani.

1959-ben a Felsőfokú Óvónőképző Intézet Szarvasra helyezése miatt a gimnáziumnak el kellett költöznie a Luther Árvaházba, ami anyagi és erkölcsi kárral járt.

1963/64-es tanévben mezőgazdasági szakközépiskolai oktatás indult, a végzett tanulók számára jó tovább tanulási lehetőséget biztosított a Mezőgazdasági Főiskola.

1966/67-es tanévet a Vajda Péter u. 20. szám alatt (általános iskolai típusterv), valamint a Kossuth u. 5-7. sz. alatt kezdte intézményünk.

1971/72-ben indult a gép- gyorsíró, igazgatási-ügyviteli ágazatú szakközépiskolai képzés, amihez egy szaktanári álláshelyet és 17 használt írógépet kaptunk. A felszerelést az iskola tanműhelyében készítették el. A képzésforma kiváló eredményekkel szolgálta iskolánk jó hírét.

1975-ben kezdődött a kísérleti jellegű fakultatív oktatás, ennek keretében hivatásos gépjárművezetői és szerelői ismereteket lehetett tanulni, amit három műhely szolgált.

1977-ben az iskola alapításának 175. évfordulóján került felavatásra Vajda Péter szobra az épület előkertjében, a muzeális könyvtár a Múzeum épületébe költözött.

1979-ben került bevezetésre a fakultatív oktatás a gimnáziumi osztályokban, ami megszüntette a gimnáziumi tagozatokat, növelte a tanulócsoportok számát, a tanterem igényeket, az óraszámokat, ezért 1982-ben emeletráépítéssel épült három új tanterem.

1985-től egy gimnáziumi osztályban speciális idegen nyelvi tagozat indult (angol-német nyelv), megnőtt a nyelvvizsgát tevők száma, külföldi tanárok is érkeztek segíteni a munkát. A természettudományok magasabb szintű oktatása a matematika-biológia irányultságú osztályokban történt. A két tagozaton végzett tanulók többségét felvették a felsőfokú intézményekbe.

Szakközépiskolában 1988/89-ben a gép- gyorsíró, igazgatási ügyviteli ágazatot felváltotta a gép- gyorsíró, idegennyelvi (angol) ágazat.

1990-2013 – a rendszerváltástól

Az iskolák az önkormányzatok fenntartásába kerültek. Újabb épületcserét értünk meg 1989-ben, a Kossuth u. 5-7. sz. alatti épületet megkapta a Szakmunkásképző, 1991-ben a volt Ifjúsági Ház lett a gimnázium „B” épülete, amiben csak kisebb tantermeket lehetett kialakítani. A Vajda Péter u. 20. sz. alatt hat új tanteremmel bővült az iskola épülete. Bővültek a kollégiumi férőhelyek a Körös-parti üdülő kollégiummá történő átalakításával.

1990/91-es tanévben indult a sportosztály, célja a város két kiemelt sportágának utánpótlást biztosítson, aminek eleget tettek: többször nyertek középiskolai bajnokságot, több tanuló országos ifjúsági válogatott lett. Az 1992/93-as tanévben sor került a 8 évfolyamos gimnáziumi oktatás bevezetésére.

Szakközépiskolában 1992/93-ban kísérlet történt az általános mezőgazdászképzés beindítására, de ez érdektelenség miatt megszűnt.

1994-től a specialitásainknak számító német nyelvből, majd biológiából (Koren István botanikai verseny) rendez iskolánk megyei szintű tanulmányi versenyeket. Létrejött a Szarvasi Vajda Péter Alapítvány, alapítványi bálokat szervez évente, útjára indult az évkönyv.

Szakközépiskolában 1995/96-ban informatikai beruházás nyomán indult az informatikai szakcsoport világbanki programmal.

1998-2003 között megtörtént az iskola épületének teljes rekonstrukciója, sportcsarnokkal való bővítése, Körös-parti ingatlan elvétele.

Szakközépiskolai képzésünk 1998-ban középfokú ügyintéző titkár, 2000-ben gazdasági informatikus képzéssel bővült.

2003-2004 kezdődött a gimnáziumi nyelvi előkészítő képzés, szakközépiskolában az irodavezető középszintű képzésfajta. Az iskola épületének környékének díszítése, díjazottak arcképcsarnoka elindítása.

2004-2007 Egyre nehezedő körülmények közötti munka. Szakközépiskolában 2005/06-ban számítástechnikai szoftverüzemeltető képzéssel bővült a kínálat.

2007-11 az összevonás évei, harc az egyedi, a Vajdás kép fenntartásáért (évente változó elnevezések, redukálás tiszta gimnáziummá, kollégium elcsatolása, stb.)

Iskolánk 2012. szeptember 1-jén ismét Evangélikus Gimnáziumként nyitotta meg kapuit, végre újra visszatérhettünk a 210 éves gyökereinkhez.

2014-től napjainkig

Iskolánk 2014 augusztusában ismét költözött. Az Újtemplom mellett álló, szépen felújított épületben kezdtük meg a tanévet.