„Meddig tart ez, Uram? Végképp megfeledkeztél rólam? Meddig rejted el orcádat előlem?” (Zsolt 13,2)

„Jézus hangosan felkiáltott: […] Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” (Mt 27,46)

Kutatódiákok konferenciája – a kutatódiák szemszögéből

2022. április 19-én reggel fél hétkor indultunk el Kohut Gyöngy 12. C osztályos diáktársammal kocsival Szarvasról. Úti célunk Budapesten a Deák Téri Evangélikus Gimnázium volt, sofőrünk és kísérőnk Pécsváradiné Tóth Anikó tanárnő.


A gimnázium falai közé lépve nagyon barátságosan fogadtak bennünket a szép, szecessziós díszteremben. Ennek és az áhítatnak köszönhetően oldott hangulatban ment ki-ki a maga kijelölt termébe, hogy megtartsuk előadásunkat.
A pályázat kiírása szerint bármilyen témát választhattunk, az egyetlen kritérium az volt, hogy a gimnáziumi tananyagon túlmutasson. Az ország evangélikus középiskoláinak felajánlott lehetőséggel végül több, mint ötven lelkes fiatal élt, akiket összesen öt kategóriába soroltak be: életvitel és gyakorlati ismeretek, anyanyelv-irodalom és művészetek, ember és társadalom-történelem, ember és társadalom-pedagógia, ember és természet, földünk-környezetünk-informatika. Minden kategória külön teremben szerepelt, és minden kutatót zsűri értékelt. A megnyitóban elhangzottak alapján, aki vállalja, hogy önnön idejéből a középiskolai tanulmányain túlmutatóan kutat, már mindenképp győztes, ezért mindenki minősítést kap, és a hagyományos színkód mellett – bronz, ezüst, arany, kiemelt arany – mindenkit a „kutatópalánta” vagy a „jövő ígéretes kutatója” jelző illeti meg. Gyöngy a Dalí-sakk nevű játékával - amellyel az idei OKTV n is indult - a művészeti blokkban, jómagam pedig egy, a szarvasi rizs arzénkumulációjával foglalkozó előadással a természeti csoportban mutattam be prezentációmat.
Az ember és természet szekcióban én nyitottam meg a bemutatók sorát. A MATE Galambosi Rizskísérleti Telep dolgozói, valamint Dr. Mészárosné Verók Mária és Pécsváradi Antal segítségével összeállított prezentációmat magabiztosan elő tudtam adni, s a zsűri és a publikum által föltett kérdésekre is helyes válaszokat adtam. Előadásomban rávilágítottam, hogy a rizs anaerob körülmények között szerves arzénvegyületeket tud felvenni a talajból, míg száraz öntöztetésnél ez gyakorlatilag nem történhet meg. S mivel a békési vizek híresek magas arzéntartalmukról, a kutatás felettébb fontos.
Mondandóm után mint néző tanúja lehettem egy értekezésnek a koronavírusról és az átoltottságról, illetve a pandémia párhuzamáról az előtte 101 évvel kirobbant spanyolnáthával. Ezt követően egy ifjú csillagász avatott be minket az űrfotózás rejtelmeibe: kiderült, hogy mind csillagászati, mind igen komoly fényképészeti-művészeti ismeretekre szükség van ahhoz, hogy akár a Holdat, akár a Napot, akár a „mélyeget” fotózva végül publikálható kép vagy videó készüljön. Az előadások után egy rövid ebédszünet következett, majd a második felvonás, amelyet az „Anyanyelv, irodalom, művészetek” szekcióban töltöttünk, ahol ismeretterjesztő előadást tartott egy diáklány a boszorkányságról és annak irodalmi vonatkozásáról. Ezt követően Gyöngy beszélt a játékáról, az alapkoncepcióról, mely szerint a középpontban a szürrealizmus, a tér kitágítása állt, amit ő gyermekkora óta egyik kedvenc alkotója, Dalí képeinek, motívumainak segítségével valósított meg, mégpedig egy mindenki által közismert játékot, a sakkot felújítva.
A kutatói előadások végeztével a zsűrielnök és a tagok mindenki számára megszívlelendő, fontos tanácsokat adtak arra vonatkozóan, hogy a jövőben hogyan, milyen szempontok szerint készítsünk referátumot, és azt hogy adjuk elő úgy, hogy a tartalma mellett a formája is kifogástalan legyen – például a helyesírási malőröktől mentes – mert ilyet is láthattunk.
Ismét egy rövid szünet következett, majd a díszteremben meghallgathattunk egy előadást Kovácsné Gyarmati Krisztina matematika-informatika szakos tanártól a ChatGPT-ről és a mesterséges intelligenciáról. A tanárnő a Fasori Evangélikus Gimnáziumból érkezett, ott már szinte bevett gyakorlat a mesterséges intelligencia használata. Többek között meg lehet íratni a géppel a magyar irodalmi értekezést, ami tulajdonképpen nem ajánlott, először is, mert tilos, másodszor pedig nagyon könnyű lebukni vele. A gép nem tud kreatív lenni – vontuk le hárman is a konklúziót. Mindennek ellenére lebilincselő volt látni, hogy hol is áll a technika fejlődése manapság.
A nap zárásaként a megnyitóhoz hasonlóan oldott, közvetlen hangvételű eredményhirdetés következett. Gyöngy ezüst, én pedig arany minősítést szereztem, így sikeresen teljesítettük küldetésünket: eredményesen zártuk a kutatókonferenciát, melyet egy közös kánonnal, a Dona Nobis Pacemmel fejeztünk be – magyarul énekelve.
Biztonsággal merem kijelenteni, hogy a sok jó előadás, a kellemes hangulatú hazaút, a jó beszélgetés mindhármunknak jót tett, és egy kellemes napot elégedetten és boldogan lezárva értünk haza.

Juhász Gergő 11.C

 

 

  • VPEG01
  • VPEG02
  • VPEG03
  • VPEG04
  • VPEG05
  • VPEG06
  • VPEG07
  • VPEG08
  • VPEG09
  • VPEG10
  • VPEG11

Képzéseink

Diákjaink az egyetemen