Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg… (Ézs 40,30-31)

Te azért, fiam, erősödjél meg a kegyelemben, amely Krisztus Jézusban van. (2Tim 2,1)

505!

24„Mert minden test olyan, mint a fű, és minden dicsősége, mint a mező virága: megszárad a fű, és virága elhull, 25de az ÚR beszéde megmarad örökké.” (1Pt 1, 24-25a)

Kedves Olvasók, Keresztyén Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

„Boldog születésnapot! Isten éltessen nagyon sokáig!”

Pár kedves gondolat, melyeket mi magunk is szoktunk mondani, amikor valamelyik ismerősünknek évfordulója van. Nekünk is eljön minden évben legalább egy ilyen, és jólesik, ha másoktól megkapjuk ezeket a rövid köszöntéseket viszonzásként.

Egyik ismerősöm február 29-én született, és mindig elmondja, hogy azért jó neki, mert csupán négyévente öregszik egy évet. Nyilván a valóságban ez nem így van, de furcsán hathat, ha vannak időszakok, amikor nincs évfordulónk.

A 2022-as esztendő azonban több ünnep miatt is emlékezetes városunk, iskolánk, újtemplomi gyülekezetünk életében. 220 éve indult a gimnázium, 10 éve lett újból egyházi fenntartású, 125 éve szentelték az Újtemplomot és 300 éve alapították városunkat, Szarvast.

Kimaradt volna valami? Elgondolkodva talán semmi, hiszen ünnepeltünk és együtt voltunk. Azonban idén október 31-e azért is fontos, mert 505 éve tűzte ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételét.

Izgalmas lehet a kérdés: miért csak szűkösen, rövidre szabottan ünnepeljük a nem túl kerek évfordulókat, és miért nehéz 10-15-25 évenként valamelyest új módon, de mégis a szokott keretek között megemlékeznünk?

505 év távlatából 2022-ben mit üzen a reformáció?

Kicsit kopottas lehet, hiszen minden évben eljön, és mindig megállunk egy pillanatra.

Idén azonban nagyon mást, mert nincs őszi szünet. Ismét kezdődik a sokadik járványhullám, egyre több a beteg. Bizonytalanságban élünk a jövővel kapcsolatban. Háború dúl a szomszédban, és mindez érezteti hatását. Pedagógusok és sok más területen dolgozó tüntet a bérek rendezésével kapcsolatban.

Szomorú képek, melyek az embert arra késztetik, hogy valahol mégis keressen kapaszkodót ebben a nehéz időszakban.

Lelkészként az a véleményem, hogy idei reformációs emlékezésünk erősen segít mindebben!

Továbbgondolva, de röviden betekintve Luther korába azt látjuk, hogy az egyházi válság, a német parasztlázongás, a török harca a keresztyén Európa ellen mind jelen volt. Hasonló problémák, de 500 évvel korábban.

Egy apró szerzetes pedig az emberek figyelmét fontos üzenetre irányította. „Mert minden test olyan, mint a fű, és minden dicsősége, mint a mező virága: megszárad a fű, és virága elhull…”

Így kezdődik a választott igém, mely kifejezi, hogy minden ebben a világban ideig-óráig történik. Minden változik, és ez ellen sokszor mi magunk nem tehetünk. Apró porszemként próbáljuk helyünket meglelni és létünk értelmét keresni. A háborúk most dúlnak, de egyszer véget érnek (imádságban kérjük minél hamarabb). A válság (reméljük) a közeljövőben kompenzálódik. A jövő, ha már nem is lesz olyan, mint régen, de visszanyeri értelmét.

Utópisztikus gondolatok ezek, azonban most is, 505 év után is van egy reményünk, mely Lutherék reménye is volt, ott, akkor.

25de az ÚR beszéde megmarad örökké.” Megmarad, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy nem hagyja elveszni egyetlen gyermekét sem.

„Sola Scriptura – egyedül a Szentírás”, mert másból nem nyerhetünk reménységet, biztatást és bátorítást. Olyan korban, ahol nem akarunk ünnepelni, illik ünnepelni azt, hogy az Isten igéje élő, és a legnehezebb élethelyzetben is ad reményt.

Az evangélium nem győzhető le emberi kézzel, mert bár sokszor megpróbálták, mégis sziklaszilárdan áll. Sok minden változik, sok minden átalakul, de a kereszt örömhíre ugyanazt hirdeti, 2000, 505, 300, 220, 125, 10 esztendeje töretlenül.

Jézus Megváltó munkája szilárdan áll és soha nem múlik, ha befogadjuk és hiszünk benne. Támogat, hogy mi is tudjunk támogatni. Segít, hogy erősek maradjunk.

Mit üzen tehát idén a reformáció? Merjünk Istenben bízni és életünket az Ő kezébe tenni. A Megváltás megtörtént, csak lássuk jól ezt az örökké tartó ajándékot.

ÁMEN

Zahorecz Pál

iskolalelkész

Képzéseink

Diákjaink az egyetemen