Szeptember 2-án reggel 5.00-kor útnak indultunk busszal és vonattal a németországi testvériskolánkhoz Wittlichbe. Budapesti és bécsi átszállással jutottunk el Koblenzbe, ahol programjaink kezdődtek. Az amúgy is hosszú utat a vonat majdnem 2 órás késése tette még emlékezetesebbé.

Szeptember 3-án a Rajna fölött átlibegve jutottunk fel az Ehrenbreitstein erődítménybe. Úgy tűnt, a libegő mellett a Szemétszörny című kiállítás tetszett diákjaiknak a legjobban. A másnapot a német egység emlékművénél kezdtük, ahol már partnereink is csatlakoztak hozzánk John Mac Nelly tanár úr kíséretében. A hatalmas emlékművet sajnos egy fesztivál miatt körbeépítették, de így is jól érzékelhető volt I. Vilmos császár lovas szobrának monumentalitása. Az ezt követő másfél órában a belváros templomait és emlékműveit tekintettük meg. A diákok német-magyar vegyes csoportokban próbálták megoldani a látottakhoz kapcsolódó feladatsort, több-kevesebb lelkesedéssel és sikerrel. Késő délután utaztunk tovább Wittlichbe, ahol a vendéglátó családok nagy szeretettel fogadták diákjainkat.

Pénteken az első órában a Cusanus gimnázium igazgatója köszöntött minket. A 2. órában tanulóink történelemórán vettek részt, ahol a trieri kirándulást készítették elő. Ezt követően partnereikkel együtt mentek az ő órarend szerinti óráikra. A délutánt és a hétvégét már a vendéglátó családoknál töltötték.

A kirándulás második fele egy pillanat alatt elröppent. Szeptember 8-án hétfőn reggel nyolc órakor gyülekeztünk, hogy útra keljünk Németország legrégebbi városába, Trierbe, melyet még Augustus császár alapított. Diákjaink 7 vegyes csapatot alakítva versengtek a város nevezetességeinek felkutatásában. A Porta Nigra, a Szent Péter-dóm, a Konstantin-bazilika és parkja, a Császári fürdő kiemelt látványosságai a gyönyörű római kori városnak. Utunkat Bernkastel-Kuesban folytattuk, amely a Mosel parti települések egyik ékszerdobozkája. Itt hajóra szálltunk, hogy egy kétórás út során megcsodálhassuk a moseli borvidék szépségét. A hajókirándulást egy zsilipelés és egy hirtelen érkező zivatar tette emlékezetesebbé. Traben Trarbachba érkezve már ismét napsütésben ültünk buszra.

A következő napon Elz várához készültünk, ami egy gyalogtúrával egybekötött kirándulás lett volna, de a hajnal óta tartó esőzés miatt kicsit kétséges volt, hogy útnak indulunk-e. Végül esőkabátokkal és esernyőkkel felfegyverkezve szálltunk buszra. Mivel az eső nem engedett, csak a várig vezető negyedórás utat tettük meg sétálva, sajnos a hosszabb túráról le kellett mondanunk. A csodálatos vár három szárnyából egyben a mai napig ott laknak a leszármazottak, így csak a 2/3-a látogatható. Sajnos a múzeumi részben a gyűjtemény magánjellege miatt nem is készülhettek fényképek.

Szeptember 10-én diákjaink ismét a rendes tanítási órákon vettek részt, ahol arra is volt lehetőségük, hogy az esti búcsúvacsora műsorára készüljenek. Az Oberscheidweiler malom étteremben igazán szép környezetben zártuk a kirándulást. A vacsora előtt két diákunk, Takács Sára és Vatai Zalán néptánc kettősét csodálhattuk meg. Vacsora után először a német diákok énekeltek egy német, egy angol és egy magyar dalt nekünk, utána a mieink következtek. Schubert Liza énekelte a Tavaszi szél vizet áraszt című dalt Král Vanda furulya és Domján Anna szintetizátoros kíséretében. Ezután következett a népszerű Sowieso című német dal. Az est tetőpontját a néptáncosaink által vezetett táncház jelentette.

Szeptember 11-ére már csak a búcsú és hazaút maradt. Többen izgatottan várták első repülőútjukat. Nem sokkal este 7 előtt érkeztünk meg iskolánkhoz.

Hálásan köszönjük német kollégáink szervező munkáját!

Dr. Bondorné Kondor Edit és Bangócz Ágnes

szervező tanárok