A hajdani Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola régi kollégistái negyedik alkalommal találkoztak a diákéveik alatt nekik otthont adó épületben. Az első találkozót még 2001-ben tartották, majd még két alkalommal, s végre az idén is sikerült megszervezni, melyre június 29-én került sor.

Annak idején az épületet gyakorlatilag ők vették birtokba – sőt, annak előtte délutánonként takarították is, hogy mihamarabb átköltözhessenek a sokkal modernebb, esztétikusabb épületbe. Az első alkalom 1976. január másodikán történt, hiszen a téli szünetről már ide érkeztek vissza a kollégisták, azelőtt pedig a Kossuth utcai épületben – mely később szakmunkásképzőnek adott helyet – töltötték az első félévet. A fiúk a gimiüdülőben töltötték a felújítás időszakát, igazán vadregényes környezetben. Annak a tanévnek az ismerkedési estjét is még ott, a Körös partján tartották.

Örömmel látták, hogy külsejében teljesen megújult az épület, s a belső terekben is igyekeztek a komfortot újabb, a diákok kényelmét szolgáló bútorok beszerzésével biztosítani.

Az idei találkozón 19 régi diák és az Opauszki házaspár volt jelen. A diákok közül legtöbben első lakók voltak, s néhányan eljöttek a következő évfolyamba járók közül is. Szomorú, de elmaradhatatlan része volt most is a találkozónak az emlékezés a régi kedves tanárokra, diáktársakra, akik már nem vehetnek részt ezen az eseményen. A találkozókra jellemzően az eltelt időszakról információkat osztott meg ki-ki a maga életéről. Majd – mint az eddigi találkozók alatt is – sok nosztalgikus eseményen nevettek, így történt ez az idén is. A személyes beszámolók után nem maradhattak el a régi eseményekről, tevékenységekről, kirándulásokról, diákmunkákról szóló nosztalgiázások.

A „koleszvacsorát” a Mokka étteremben fogyasztották el. A vacsora után késő éjszakába nyúlóan folytatták a beszélgetést a régi és az új történésekről. Hiszen az elmúlt évtizedek mindenki számára tartalmasan teltek úgy a magánéletben, mint a munkahelyi, ill. társadalmi életben. A régi iskolához, kollégiumhoz kötődő szálak összetartják közösségüket, így tudják időről időre összehozni azokat, akik jó érzéssel gondolnak az együtt töltött diákévekre. A nosztalgia érzése fokozódott azokban, akik ott is aludtak a kollégiumban, ahol nagyon kedvesen fogadták őket a vendéglátóik.

Külön köszönetet mondanak Rohonyné Urbancsok Zsuzsa kollégiumvezetőnek, aki a kezdetektől támogatta az eseményt, és örömmel adott helyet, lehetőséget a találkozó létrejöttéhez. Szíves vendéglátó volt Papp Sándorné Editke, aki minden kérést teljesített, tájékoztatott mindenről, bármivel fordultak hozzá.

A résztvevők ezek után úgy tértek haza, hogy már alig várják a legközelebbi találkozót. Bízunk benne, hogy ötödször is visszaidézhetik a iuventus ventus csodálatos korszakát.

Bán Lászlóné (Mile Edit) főszervező