Te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem. (Zsolt 25,5)

Tudjuk, hogy... meghallgat minket... (1Jn 5,15)

Továbbtanulási beszámoló: Urbancsok Anett

Jó szerencsét!

Ezzel a mondattal kezdődött el az én egyetemi életem első napja, ugyanis Sopronban így köszönnek a diákok és tanárak egyaránt. Kezdetét vette a bALEKhét, ahol a 4.éves erdőmérnökök és 3. éves vadgazda-, környezet- és természetvédelmi mérnökök voltak a házigazdáink. Ezt a hetet Sopronban töltöttük, amikor is kis csoportokba rendeződve megismertük egymást és a várost, ahol egyetemi éveinket fogjuk tölteni. Szeptemberben pedig elkezdődött a tanítás. Soha nem gondoltam volna, hogy a tanulás mellett más próbatételeket is ki kell állnom. A Firmáink (felsőbb évesek) minket elsősöket – akkor még pogányokat – sok és nehéz feladat elé állítottak.

Tesztelve azt, hogy méltók vagyunk-e az egyetem több mint 200 éves múltjához. Ez az időszak november 21-éig tartott, amikor is volt egy bALEKkeresztelő szakestélyünk. Ahol megkereszteltek (nyakon öntöttek sörrel) Bachusnak, Ceresnek és a többi pogány Istennek nevében. Erre az estre választanunk kellett magunknak egy Firma Keresztanyát és Keresztapát, ezentúl ők fognak segíteni az egyetemen. A keresztelő előtt fiúsítottak minket, lányokat és fiú nevet is kaptunk. Az enyém Urbancsok Alfréd lett. Az egyetemen minden keresztelt hallgatónak van egy alias neve, amit a Firmáitól kap az ember, az enyém Urbancsok Anett a. CsodaSZARVAS lett.

Én azoknak ajánlom a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karát, akik szeretnének visszacsöppeni az 1970-es évekbe vagy annál korábbra. Őrizni egy hagyományt és továbbadni, Waldent hordani, szakestre járni és egy örök köteléket kialakítani Firma-balek között, valamit balek-balek között. Azok kik szeretik a természetet, a vadállatokat, itt megtalálják a helyüket és az életcéljukat egyaránt.

Erdőt egészséget! Vivat Firmák!

Képzéseink

Diákjaink az egyetemen