A nyomorúság kohójában próbára tettelek. (Ézs 48,10b)

Boldogok vagytok, amikor gyűlölnek titeket az emberek, és amikor kiközösítenek, gyaláznak benneteket, és kitörlik neveteket mint gonosz nevet, az Emberfiáért. Örüljetek azon a napon, és ujjongjatok! Íme, nagy a ti jutalmatok a mennyben... (Lk 6,22–23)

Siker a sí diákolimpián

Az idei csonka diákolimpiai idényben minden eredménynek duplán örülünk. Így volt ez Cziglédszky Samu 11.A osztályos tanuló szereplésével is, akinek beszámolójából minden kiderül. 

 Aki ismer, az tudja, hogy nekem síelésből bárhol, bármikor, bármennyi jöhet. Óvodás koromban tanultam meg a Mátrában síelni, és azóta is ez a kedvenc sportom, bár mindig tudnám űzni! Az idei szezonban ez három napban valósult meg, míg mások 20-40 napban űzik ezt a sportot. Attila bácsival már sokszor beszéltük, hogy szeretnék menni síversenyre, de sajnos tavaly nem rendeztek síelésből diákolimpiát. 

Idén viszont március 4-én Mátraszentistvánban megrendezésre került. Az én korosztályomban B kategóriában 17 főt neveztek. (A kategóriás az, aki igazolt versenyző és részt vesz a Magyar Kupa futamain). Többnyire Budapest és környékéről, valamint a Mátra közeléből érkeztek a versenyzők. Reggel 8-kor már leadtam a nevezést és átvettem a 93-as rajtszámomat. Ez azt jelentette hogy előttem 92 ember vályatolta ki a kanyarokat az egyébként sem túl optimális hóval rendelkező pályán. Klausmann Viktor, a Magyar Síszövetség Elnöke is elmondta a pályabejáráskor, hogy éjszaka sem fagyott, a pályát sem tudták leratrakolni. Előző nap a kisebb korcsoportok versenyénél sokkal jobbak voltak a feltételek. 

Az láttam, hogy a pálya felső szakaszát meg kell fogni, mert a karók tűzéséből fakadóan ez a rész komoly lábmunkát igényel. Egy párat mentem előtte, mielőtt én következtem. A futam előtt levettem a dzsekimet, hogy csökkentsem a légellenállást. A versenyzők egy része testhez simuló felszerelésben volt, és tudtam már a donovaly-i versenyről, hogy milyen sokat számít minden századmásodperc. A végén ez be is igazolódott, mivel az utánam következő csak négy századmásodperccel ment nálam rosszabb időt. Úgy volt, hogy kétszer mehetünk le a pályán, és az alapján számolnak majd időt, de a hó miatt csak egy lesiklás lett belőle, ezért mindent egy lapra tettünk fel. 

Indítást megelőzően kicsit izgultam, menet közben aztán minden elszállt, csak a pályára figyeltem, hogy minél jobban vegyem a karókat és a sebességemet se csökkentsem. 31,46 másodperccel teljesítettem a pályát, ami akkor a második legjobb idő volt. A hátra lévők közül már csak egy versenyző ment tőlem jobban, így megszereztem a harmadik helyet és ezzel megtámogattam a jövőbeni felvételi pontszámomat. 

Köszönöm szépen Attila bácsinak, hogy felfedezte a versenykiírást és nevezett engem, illetve szüleimnek, hogy elvittek. 

Cziglédszky Samu, 11.A

Képzéseink

Diákjaink az egyetemen