Árváknak atyja, özvegyek védője az Isten szent hajlékában. Isten hazahozza az elhagyottakat, kihozza a foglyokat boldog életre… (Zsolt 68,6–7)

Estefelé pedig, amikor lement a nap, …[Jézushoz] vittek minden beteget és megszállottat; és az egész város összegyűlt az ajtó előtt. Sokakat meggyógyított… (Mk 1,32–34)

Online főhajtás

Van egyáltalán olyan? Egyre jobban hozzá kell szoknunk, hogy a tényleges találkozások, valódi rendezvények helyett a virtuális térben találkozunk, kapcsolódunk össze.

A Rákóczi Szövetség kezdeményezéséhez csatlakoztunk, amelyet a minden évben megrendezett Gloria Victis történelem versenyhez kötődően valósítanak meg Budapesten. Most is ott lettünk volna a fővárosban, hiszen a verseny középdöntőjébe jutott egy csapatunk, de erről most nem lehetett szó. E sorok írójának többször is volt lehetősége versenyzőivel a Műszaki Egyetemen rendezett nagyszabású megemlékezésen részt venni, majd a fáklyás felvonuláson vonulni több ezer diákkal, résztvevővel. Felemelő élmény, amit aligha pótolhat bármilyen online ünnepség. Ennek ellenére nem volt kérdéses, hogy csatlakozunk a Szövetség felhívásához. A felhíváshoz csatlakozó 56 középiskola a forradalom jelképévé vált zászlót kapott, mellyel egy felvételt is készítettek a diákok és Kituljak Eszter tanárnő, aki a Szövetség lelkes kapcsolattartója.

Az ünnepség napja a szünet előtti utolsó tanítási nap, amelyen összejöttek az események. Diákjaink szépszámmal jelentkeztek az előrehozott angol érettségire és közben az alsóbb éveseknek a tanítási órákat is teljesíteni kellett. A harmadik tanítási órában az iskolai megemlékezésre is sor került, az Újtemplomban rendeztünk meg, gyertyák gyúltak Laurinyecz András emlékére a Hősök falánál, akit Kádárék 1957-ben kivégeztek.

A negyedik órában csatlakoztunk a Rákóczi Szövetség tizenegy órától közvetített megemlékezéshez. Az osztályok a projektoros kivetítőn tekinthették meg az emlékező beszédeket és meghallgathatták Márai Sándor Mennyből az angyal című döbbenetes erejű versét. Minden csatlakozó iskola megjelent egy-egy vágókép erejéig a kapott zászlóval készített felvételek segítségével. Más volt az egyetem épületében ott lenni, de ilyen sok diákot még biztosan nem mozgósított egyetlen alkalom sem. A zászló pedig iskolai – nemzeti relikviáink közé kerül, emlékeztetve bennünket történelmi múltunkra és kötödésünkre a Rákóczi Szövetséghez, amely mindent megtesz, hogy a múlt emlékeit méltón őrizzük meg.

 

Molnár Béla

történemtanár

 

  • 001
  • 002
  • 003
  • 004
  • 005
  • 006
  • 007
  • 008

Képzéseink

Diákjaink az egyetemen